Amikor én még kislány voltam, más volt az életem…., folytathatnánk a régi slágert…. akkor még bámultam a felnőtteket… ha, akkor tudtam volna milyen szemmel nézzem őket, biztosan gondosan fürkésztem volna Édesanyám, Nagymamám idővel változó vonásait, hogy tudhassam én is, mi vár rám. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy öregedési jelek kitolásának jelentősége, a megelőző kezelések lehetősége Nálam az első jelek megjelenésénél az akkoriban elérhető beavatkozások körében még nem volt lehetséges.
Most 40 lettem. Az életem teljes, ahogy van. Sikeres, kiegyensúlyozott vagyok, mind a magánéletben mind a szakmámban, és végre abban a világban élünk, ahol ezt egy nőnek sem szégyen kimondani. Bátran hordok minit, magassarkút, szép sminket, mert…. mert,miért is ne? Azt gondolom, életem legszebb időszakában vagyok most, és hogy ennyi idősen a legnagyobb hiba lenne temetni magam, és az „elvesztett ifjúságomat”? Na még mit nem… 🙂
Azt hiszem, egyetlen életszakaszomban sem voltam még ennél energikusabb, mint most. A lelkemben, mindenképpen. Nem lenne furcsa, ha a testem, az arcom nem ezt tükrözné?
Jó, azért be kell vallanom valamit. A misztikus 40-es számra, én is úgy tekintettem, mint valami ördögtől valóra. Arra számítottam, hogy a születésnapomon már nem fogok tudok felkelni majd az ágyból a leendő derékfájásomtól, hogy nem húzhatok többet rózsaszínt, hogy nem nevethetek hangosan, ha úgy tartja kedvem, mert azt azért abban a korban már mégsem illik, és még sorolhatnám.
Saját magam megnyugtatására a Google keresőm előzménylistáján szépen sorakoztak az élet 40 felett típusú keresések. Hogy miket találtam? Túlnyomórészt azt, hogy a kort el kell fogadni, az öregedés szép, a fájó ízületek testünk idősödésének természetes reakciója, ha ebbe nem törődünk bele, saját, idézem „még visszalévő időnket” keserítjük meg.
El sem tudom mondani, hogy mennyire jót tettek nekem ezek az írások. Na persze, aki ismer, tudja, nem az elfogadásra felhívás miatt. 🙂 A reakcióm csak az volt: Hogy MI VAAAAN? Mit kell elfogadni, milyen visszalévő idő…? Nem, nem fogok kompromisszumot kötni…. Nem engedem, hogy arcom fiatalosságának hiánya, egy percre is elszomorítson, ha tükörbe nézek, nem engedem, hogy a derékfájás egyáltalán felmerüljön, ha a kisfiammal játszunk, vagy a kutyánkkal birkózunk éppen. Én fiatal vagyok, és az leszek 50 ,60, 70, és 80 évesen is, ezt biztosan tudom. Egyszóval a „visszalévő időben”.
Jól érzem magam. Persze vannak, akik tényleg őszintén hisznek abban, hogy az idősödés jeleit méltósággal kell fogadni. Teljes mértékben tiszteletben tartom ezt a álláspontot is, mert mindenki úgy élje az életét, hogy harmóniában legyen önmagával. Ez a legfontosabb. Viszont, azok, akiket zavarnak az arcon egyre mélyülő barázdák, a volumen-, a fiatalos vonások elvesztése, akkor nem lehet kérdés, hogy szeretné-e felvenni a harcot az idő elkerülhetetlen kihívásaival szemben, kizárólag csak mértékletesen, természetes hatást elérve.
Én csak egyetlen dolgot sajnálok. Azt, hogy nem voltak még ilyen jellegű megelőző anti-aging kezelések, mint például a HIFU, a Genosys dermaroller, a mezoterápia; hogy nem volt Aramo bőrdiagnosztika, hogy pontos képet kaphassak, bőröm állapotáról, és arról, hogy mire van valóban szüksége; hogy akkor még nem mérték fel, hogy az idősödés, mely egyrészt genetikánknak másrészt a minket érő környezeti hatásoknak köszönhető, kitolható; hogy minél előbb kezdünk el ezzel foglalkozni, annál könnyebb dolgunk lenne most; hogy a szépségmegőrzés – az igen csak szűkös kínálatú – arckrém használatát jelentette még akkor…
… akkor, amikor én még (20 éves) kislány voltam…..
Kövess minket az Instagramon
Napi aktualitásokkal, kezelésekkel, előtte-utána képekkel, napi sztorikkal, kisvideókkal követheted munkánkat Instagram oldalunkon.
Kövess minket: @portabellavita
Instagram fiókunkat a képre kattintva is elérheted:
Minden kedves jelenlegi és leendő vendégünknek nagyon jó utat kívánok a szépülés útján!
